Without feels.

Érzelmek nélkül. Igen. Megismételném még egyszer, hogy érzelmek nélkül. Fura így élni, de megszokható egy idő után, hogy a kisboltból kijövő néni nem különösebben gondolkoztat el. Vagy, ha látsz egy koldust az utcán ülve, nem érzel késztetést arra, h pénzt adj neki. És az is megszokható, hogy ha beszélgetsz egy olyan emberrel, aki valaha nagyon tetszett neked már nem érzel érzelmeket iránta. Nem érzed, h tetszik neked. Unalmassá válik számodra a közlendője és ellaposodik a kapcsolatotok a te részedről. Bár ő ezt nem mindig veszi észre. Vicces is, h a legtöbb ember mennyire végtelenül önző, h jó az úgy neki, hogy ha csak róla van szó. Még élvezi is. Majd a végén megkapod, h te vagy az egyetlen igazi barátja, aki mindig segít a bajban, aki mindig meghallgatja. Noha ezeknek az embereknek semmi belelátásuk nincs az életedbe mégis azt állítják: Igen, Ő a legjobb barátom. Mindenféle komolyabb érzelem nélkül. Pedig egy igazi barátságban nem csak Te vagy, vagy Ő. Az igazi barátság valahol ott kezdődik, h kölcsönösen önzőek vagytok egy kicsit és mégis a legnagyobb önzetlenség nélkül csináltok közösen dolgokat. Egyfajta szerelem, igen. De sokkal szorosabb érzés. Úgy értem, h az igazi szerelem, amely őszinte és elválaszthatatlan is elmúlik/átalakul egy ilyen szoros barátságba. Természetesen ebben az esetben bizonyos előnyökkel. Míg egy barátság sosem alakulhat át igazán szerelemmé. Nem, rosszul fogalmaztam. Átalakulhat, de abból nem válik ilyen őszinte szeretet és tisztelet a másik iránt. 

Oldal: without feels.
My life, my story, ME - © 2008 - 2024 - liliandme.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat