Lili- 1. fejezet

Hihetetlenül meleg májusi nap volt. Tisztán emlékszem rá, hogyan tündököltem. Hosszú, gesztenyebarna göndör hajam kiengedve lengett a reggeli napsütésben, ahogyan mentem az iskolába. A ruha melyet viseltem tökéletesen állt. Szinte királylánynak éreztem magamat. Megpróbáltam magamból kihozni a legtöbbet, hiszen beteg voltam, azonban mélybarna- szinte fekete- szemeimen látszott még. Sápadt arcomról nem is beszélve. Imádtam a reggeli napfényben sétálni, különösen ha meleg volt. Jól esett. Szinte már túlságosan is jól! Megálltam a kis sikátorban. Cigi után kotorásztam. Meg is találtam. Még volt 15 percem becsengetésig. Pont arra volt időm, hogy elszívjak egy szálat és beérjek. Miközben cigiztem gondolkodtam. Az életemen. Édesanyámon. Alig egy hónapja még, hogy elment. Ahogyan rá gondoltam könnybe lábadt a szemem. Édesanyám emléke a szívem mélyén örökre megmarad, de hiánya akkora űrt hagyott a szívemben, mint még soha semmi. Nem érdemelte meg a halált. Hihetetlenül erős nő volt. Nála erősebbel még sosem találkoztam. Felnevelt engem, noha ez nem tűnik hatalmas nagy feladatnak, mégis ha ismerné a legtöbb ember a történetét tudná, hogy ez bizony igenis az. 12 évesen szült engem. Megerőszakolták. Gonosz, kegyetlen emberek. Csupán kedvtelésből, mert olyan jó poénnak gondoltak egy ekkora bűnt. A tettesek sosem kerültek elő. Remélem, hogy már rég megdögölve fekszenek egy-egy földkupac mélyén... Azonban hihetetlen számomra, hogy annak az egyetlen egy férfinak köszönhetem életemet, aki valamelyik volt ezen gazemberek közül. Furcsa dolog. Sosem akartam megismerni az édesapámat. Talán azért, mert mindig is tisztában voltam vele, hogy miként fogantam meg, vagy talán azért, mert édesanyám talált magamellé egy olyan férfit, aki apám helyett apám volt. Jóég tudja.. Tom az édesanyám halála után nagyon nagy letargiába esett. Van az a mondás, hogyha egy kőbe követ hajít az ember egy ideig fodrózik a víz, aztán kisimul, de valahol a tó fenekén megváltozik valami. Ez történhet most vele is. Csak még rengeteg ideig fog fodrozódni a víz. Azonban nem csak Tomot érintette mélyen a tragédia. Mindenkit, hiszen nem értettük a dolgot, egyik pillanatban még minden rendben volt körülötte, a másik pillanatban meg már súlyos beteg volt. Jobban megfogalmazva ő már évekkel a halála előtt tudott a mellrákjáról, csak titkolta előttünk. Nem vettük észre, csak a legvégén, mikor hirtelen lefogyott nagyjából 45 kilóra. Betegesen sovány lett, hiszen étvágytalanná vált.. Azt mondta, azért nem mondta el nekünk, hogy ne ezen kattogjunk. Pedig ha elmondta volna, lehet, h meglehet menteni! 

Oldal: Lili- 1. fejezet
My life, my story, ME - © 2008 - 2024 - liliandme.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat